Marchiș Otilia Gheorghe Marchiș és Iuliana Vultur gyermekeként született. Élete során használt névváltozatai közé tartozik a Márkus Ottília, Kozmutza Kornélné, Kozmutz Kornélia, Bölöni Erzsébet, írói álnevei Kémeri Sándor és Kémeri Erzsébet voltak. Ady Endre alkotta meg közismert, visszaemlékezésekben említett Itóka becenevét.
Festőnek készült, a müncheni képzőművészeti akadémia növendéke volt. Első férje Kozmutza Kornél, a szarajevói postahivatal vezérigazgatója volt, akivel hosszabb keleti utazást tettek. Párizsban tartózkodva ismerkedett meg későbbi férjével, Bölöni Györggyel, akivel Ady társaságához tartoztak. 1913. január 23-án Budapesten kötöttek házasságot, két tanújuk Ady Endre és Ady Lajos volt.
A francia fővárosban Anatole France titkárnőjeként dolgozott, akinek alakját későbbi írásaiban felelevenítette. 1918–1919-ben az őszirózsás forradalom, majd a tanácsköztársaság támogatója volt, ezért később letartóztatták, és rövid ideig börtönben is volt. 1920-ban férjével Bécsbe, majd 1923-ban Párizsba költöztek. 1921-ben Bécsben adta ki Szenvedések könyve címen – később több nyelven is megjelent – magyarországi börtönélményeit, amiért Magyarországon távollétében vád alá fogták és elítélték. 1945-ben hazatértek Magyarországra. 1951. augusztus 26-án hunyt el egy hévizi üdülőhelyen.
